„A mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem, hogy mindent rendbe lehet hozni.” Boldizsár Ildikó
VÁRADY-FÉLE PROJEKTÍV MESEÁLLÍTÁS
A módszertant Várady Erika állító dolgozta ki. Az állítás során népmesékből kiválasztott jelenetekkel dolgozunk és a képviselőkön keresztül ezen jeleneteket visszük el az oldódás irányába. A jelenetekben megjelenő konfliktusok lehetőséget adnak minden képviselő számára arra, hogy a saját személyes témáján dolgozzon. Valamint lehetőséget adnak a csoport résztvevőinek is arra, hogy tudatosítsák a saját érintettségüket a témában.
A meseállító csoport tervezett workshopként működik, ahol felvezető és feldolgozó gyakorlatok keretezik a mesét, amivel dolgozunk. Egy-egy alkalommal 2-3 mese kerül a figyelem fókuszába, melyeket az állításvezető választ ki. A csoport tagjai a felállításra kerülő jelenetről döntenek, valamint arról is, hogy mennyire tárják fel magukat az egyes megosztó körök kapcsán.
A meseállítás során sok lehetősége adódik minden résztvevőnek arra, hogy tudatosítsa a személyes érintettségét. Épp ezért érdemes az egész folyamat során aktívan részt venni. Ezekben a workshopokban is érvényesül az a csoport alapelv, hogy amennyit beleteszünk annyit tudunk kivenni is belőle.
A meseállító gyakorló csoportok helyszínei, időtartama, témája 
Szeptember 22. - Budapest - 10-16 óra között rugalmas befejezéssel
>>fókusz: a párkapcsolatok
Október 20. - Székesfehérvár - 10-16 óra között rugalmas befejezéssel
>>fókusz: a veszteségek
November 17. - Budapest - 10-16 óra között rugalmas befejezéssel
>>fókusz: a pénz
December 15.- Székesfehérvár - 10-16 óra között rugalmas befejezéssel
>>fókusz: az ősök terhei
Budapesti helyszín: XI. kerület Ballagi Mór utca 8. földszint 1. 1-es kapucsengő
Székesfehérvári helyszín: Szedreskerti Lakónegyed 24. fszt. 1. Kapucsengő 1-es
Jelentkezés
A jelentkezők minden esetben két visszajelzést kapnak. Egyet közvetlenül a jelentkezést követően (jelentkezési visszajelzés), egyet pedig a csoport előtt 2-3 nappal (technikai információk a csoport kapcsán).
Díjazás
Az aktuális díjazás a gyakorló csoportokon 10.000,- Ft/ alkalom
Lemondás a csoport kezdése előtt 24 órával lehetséges. Ha nem történt lemondás és a bejelentkező nem jelenik meg mégsem, akkor újabb időpontot csak abban az esetben adok, ha a le nem mondott ülés (állítás) díja kiegyenlítésre kerül. Köszönöm a megértést.
BEJELENTKEZÉS, INFORMÁCIÓ
Rudnicai Margit>> minősített rendszerállító, kiképző rendszerállító (DGfS - Német Rendszerállítók Társasága), Várady-féle meseállító
telefon: +3630 7223621
mail: margo (kukac) belsoeroforras.hu
E-mailben történő jelentkezésnél is kérném a telefonos elérhetőség megadását! Kérek akkor is telefonos kontaktot, ha online időpontot egyeztetünk! Köszönöm.
Kérném, hogy bejelentkezést megelőzően olvassa el Általános Szerződési Feltételeimet>> és Adatkezelési Nyilatkozatomat>>. Bejelentkezését ráutaló magtartásnak tekintem, hogy ismeri ezen dokmentumaimat.
„Minden ember úgy tűnik, maga teremti saját maga talaját, saját életének lényegi metaforáit, hogy önmaga regényhőseként belépjen saját sorsába.”
Horváth Katalin Dr. – Bóna László
MESEÁLLÍTÁS - HÁTTÉR
A minket meghatározó történetek
Az emberi élet eseményei és jelenetei mintákba rendeződnek már a történelmi korok óta. Minden emberi élet forgatókönyve a keresések, beavatások és próbák mintái köré rendeződik, épp, mint a Hős útjában vagy a sámánok beavatási szertartásainál. A saját életünk hősei vagyunk, és miközben bejárjuk az utunkat a történeteinken keresztül adunk értelmet az életünknek.
A családi történet elfogadása a felnövekedés egyik ára…
A megszületésünk pillanatától kezdve egyre bővülő eszköztárral történeteket mondunk el magunkról és a világról. El akarjuk mondani, kik vagyunk, milyenek vagyunk, és miért tesszük, amit teszünk. A tudatos gondolataink nagy része egy belső történet, melynek segítségével megpróbáljuk magunkat és a saját cselekedeteinket megérteni, kifejezzük érzéseinket, tapasztalatainkat és tetteinket. A történetmesélés az információátadás hasznos módja a túlélés érdekében, elmondjuk, hogyan kellene viselkedni egy bizonyos helyzetben, kit dicsérünk és kit szidunk, hogyan kellene hozzáállnunk másokhoz. A történetek mesélik el azt is, hogy bizonyos típusú emberi viselkedések, minták hogyan vezetnek szenvedéshez, míg mások jólléthez.
A felnövés alapvető része, hogy megtanuljuk a családi történeteket, melyek generációkon keresztül elérnek hozzánk, és magunkévá tesszük őket. Beépülnek, mert szinte szóról szóra ismételjük őket nagyon sokszor. A család egy energiamező, mely egymáshoz kapcsolja az elmúlt, a jelenlegi és a jövőbeli generációkat. Megmaradnak benne a jó és a rossz dolgok egyaránt, az előbbiek erősítik és segítik a mezőt és a családot, az utóbbiak gyengítik. Ebből a mezőből nem tudunk kilépni, a történet előttünk kezdődött és utánunk is folytatódik, el kell játszanunk a szerepet benne, amit a sors nekünk szánt. Ha a tisztelet és szeretet uralja a mezőt, nagyobb esélyünk van egy boldog és kiegyensúlyozott életre.
A családi történetek szubjektív történetek…
A családban megjelenő történetek ritkán igazak. A történelem a tények kiválogatásáról és értelmezéséről szól, így a családi történetek is tükrözik a mesélők személyiségét, tudását, előítéleteit és tapasztalatai. Ha például arról hallunk, hogy valakinek a nagyapja alkoholista volt, akkor ez az unokához valószínű az apa szűrőjén keresztül jut el, és úgy fog erre gondolni, hogy a nagypapa mennyi fájdalmat okozott a családjának. Az viszont valószínű nem jut el hozzá, hogy a nagypapa azután kezdett el inni, hogy visszatért a háborúból, hogy kezelni tudja az átélteket. Enélkül lehet, hogy öngyilkos lett volna, és az unoka meg sem születhet. Soha egyetlen történetünk sem teljesen objektív, mert minden esetben számos szűrő torzítja a tényeket. A családi történetek súlyként nehezednek a gyerekek vállára, akik bevonódnak a történetekbe. Ez a bevonódás a felnövekedés ára.
A történetek nem csak meghatároznak minket, de meg is menthetnek minket…
A történetek abban segítenek, hogy olyan dolgokról gondolkodjunk, melyekről nem tudunk beszélni, mert…mert túl fiatalok vagyunk, vagy ijedtek, vagy még nem elég tudatosak. Egy gyerek ( és gyakran egy felnőtt sem) nem tud még beszélni a mindenható szüleivel szembeni félelmeiről, de el tud olvasni egy erről szóló történetet újra és újra. A történetek képesek eljutni azokra a területekre, melyek valamilyen trauma miatt átmenetileg lekapcsolódtak, képesek iránymutatást és megoldást mutatni a feldolgozásra, mert a példázataik és szimbólumaik megkerülik az elemző tudatosságot és elérik a tudattalant. Az ott született ötletek viszont a tudatosság szintjére képesek emelkedni, és lehetséges megoldásokká válhatnak.
Konceptuális állítások
Hellinger a kezdetektől fogva alkalmazott az állításokban transzperszonális elemeket, mint a halál vagy a sors – a konceptuális munkák ebből nőttek ki. Néhány állításnál, ahol fontos a titoktartás vagy egy biztonságos távolságtartás, gyakori, hogy a tündérmesék vagy népmesék elemeit alkalmazzuk, vagy mitikus karaktereket, esetleg más elvont fogalmakat. Ezeket az állításokat nevezzük konceptuális állításoknak.
Ilyen esetben az egyéni problémát egy másik szinten kezeljük, a családi/személyes történelemből történet lesz, ezáltal könnyebben kezelhető, és a kliens is nagyobb biztonságban érezheti magát – ugyanakkor a konceptuális állítások lehetővé teszik, hogy megvizsgáljuk a problémákat az archetípusokon keresztül.
Egy megcsalás esete például kimondottan fájdalmas lehet az érintettek számára, de ha elvonatkoztatunk, és azt nézzük, hogy kollektíven osztozunk ilyen történetekben, akkor könnyebben viselhető a helyzet mindenki számára. A viselkedés minden esetben beleillik valamelyik archetípusba, megcsalás esetében például érezhetjük magunkat Zeusznak, ha minden nővel le akarunk feküdni. S így Zeusz szerepén keresztül dolgozhatunk a kötődés és az erő kérdésével. De érzhetjük magunkat Hérának is, aki képtelen bosszú fantáziáitól elszakadni.
A történetek és a mesék nem tesznek engedményeket az emberi gyengeségeknek. A főhős csak akkor nyeri el a herceget vagy hercegnőt, ha bátor, virtuóz és becsületes, ha vállalja, hogy szolgálja a boszorkányt, jutalmat kap. Ha nem teszi meg, amit vállal, a jutalom elmarad, és további nehézségekkel néz szembe. Az önzőség nem játszik, az Ego a lelket és a magasabb tudatosságot szolgálja. Mindnyájan nyerni akarunk, de nem mindenki hajlandó megfizetni ennek az árát, az önzetlen viselkedést.
A történetek, a mesék megmutatják számunkra, hogy hol nem vagyunk szabadok, hol követünk vakon mintákat, mintakövetésünknek mik a következményei. Elvisznek minket a pszichénk mélyére, a jungi tudattalanba.
A történetekkel való munkák segítenek megérteni, hogy a személyes és családi tudattalanunk hol és hogyan áll kapcsolatban a kollektív tudattalan mintakészletével. Segítenek a „minta-transzból” való kilépésben azon keresztül, hogy ráláthatunk arra mit is csinálunk valójába, s mindezt úgy tehetjük, hogy nem ítélkezéssel viszonyulunk magunkhoz, családunkhoz, hanem kíváncsisággal, nyitottsággal, a történetek által megnyitott szívvel.
Családállítás versus konceptuális állítás
Míg a családállítások esetében a kliens válaszra, megoldásra számít, a konceptuális állítások esetében nincs válasz, az emberi viselkedést vizsgáljuk, abba vonódunk bele épp olyan mélyen, vagy mélyebben, mint a családállításoknál a családi erőtérbe.
A családállítások azokkal a történetekkel foglalkoznak, melyből a családrendszer felépül. Olyan mítoszok és legendák, melyeket a család igaznak ismer el magáról és a tagjairól. Ezzel szemben a konceptuális állítások nem személyesek, használhatóak arra, hogy a családállításokban megjelenő ismétlődéseket teszteljük velük. Lehetővé teszik, hogy megvizsgáljunk kapcsolati mintákat, és új megoldásokat próbáljunk ki, és lehetővé teszik, hogy amennyire lehet, megismerjük a különböző archetípusokat, melyek eredendően hatalmasok és teljesen nem megismerhetőek. Semmi sem fix vagy rögzített bennük, végtelen alternatív megoldás és út létezik bennük. A családrendszerek bizonyos szabályok szerint működnek, és ha ezeket nem tartják tiszteletben, nem csak az aktuális családtag, hanem az utána következő generációk sokáig fizetik a hiba árát. Ezeket a szabályszerűségeket meg lehet nézni és tesztelni lehet a konceptuális állításokban. A konceptuális állítások esetében a szeretet rendje nem egyéni problémaként, hanem egy hipotetikus helyzetként jelenik meg. Ezt megvizsgálva újra tanulhatja magát az ügyfél, egy tágabb, szabadabb létélmény irányába.